A Duna-menti Köztársaság I. Ideiglenes Alkotmánya
2022. 10. 20.-ai tervezet
A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében a Tanácsháza - hazánk új Alkotmányának elfogadásáig - Duna-menti Köztársaság Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg:
I. fejezet
Általános rendelkezések
1. § Duna-menti Köztársaság: köztársaság.
2. § (1) A Duna-menti Köztársaság független, demokratikus jogállam.
(2) A Duna-menti Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.
(3) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni.
2/A. § (1) A Duna-menti Köztársaság az ...ban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján - az ...t, illetőleg az ...et (a továbbiakban: ...) alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig - egyes, Alkotmányból eredő hatásköreit a többi tagállammal közösen gyakorolhatja; e hatáskörgyakorlás megvalósulhat önállóan, az ... intézményei útján is.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nemzetközi szerződés megerősítéséhez és kihirdetéséhez a Tanácsházai képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
3. § (1) A Duna-menti Köztársaságban a pártok az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok tiszteletben tartása mellett szabadon alakulhatnak és szabadon tevékenykedhetnek.
(2) A pártok közreműködnek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában.
(3) A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. Ennek megfelelően egyetlen párt sem irányíthat semmiféle állami szervet. A pártok és a közhatalom szétválasztása érdekében törvény határozza meg azokat a tisztségeket, közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségviselője nem tölthet be.
4. § A szakszervezetek és más érdekképviseletek védik és képviselik a munkavállalók, a szövetkezeti tagok és a vállalkozók érdekeit.
5. § A Duna-menti Köztársaság állama védi a nép szabadságát és hatalmát, az ország függetlenségét és területi épségét, valamint a nemzetközi szerződésekben rögzített határait.
6. § (1) A Duna-menti Köztársaság elutasítja a háborút, mint a nemzetek közötti viták megoldásának eszközét, és tartózkodik a más államok függetlensége vagy területi épsége ellen irányuló erőszak alkalmazásától, illetőleg az erőszakkal való fenyegetéstől.
(2) A Duna-menti Köztársaság együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával.
(3) A Duna-menti Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő Duna-mentiek sorsáért, és előmozdítja a Duna-menti Köztársasággal való kapcsolatuk ápolását.
(4) A Duna-menti Köztársaság az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében.
7. § (1) A Duna-menti Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját.
(2)
7/A. § (1) Általánosan kötelező magatartási szabályt az Alkotmányban megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által kiadott jogszabály állapíthat meg.
(2) Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a Duna-menti Nemzeti Bank elnökének rendelete, a legfelsőbb tanácstagi rendelet, a miniszteri rendelet, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének rendelete, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének rendelete és az önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a legfelsőbb tanácstag szükségállapot idején kibocsátott rendelete.
(3) A jogszabályt a Duna-menti Köztársaság hivatalos lapjában ki kell hirdetni. Az önkormányzati rendelet, a Honvédelmi Tanács, a legfelsőbb tanácstag és a Legfelsőbb Tanács 35. § (3) bekezdés szerinti rendelete kihirdetésének szabályait a jelenlévő Tanácsházai képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény eltérően is megállapíthatja.
(4) A jogalkotásról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő Tanácsházai képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
8. § (1) A Duna-menti Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.
(2) A Duna-menti Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.
(3)
(4) Rendkívüli állapot, szükségállapot vagy veszélyhelyzet idején az alapvető jogok gyakorlása - az 54-56. §-ban, az 57. § (2)-(4) bekezdésében, a 60. §-ban, a 66-69. §-ban és a 70/E. §-ban megállapított alapvető jogok kivételével - felfüggeszthető vagy korlátozható.
9. § (1) Duna-menti Köztársaság gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül.
(2) A Duna-menti Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát.
10. § (1) A Duna-menti állam tulajdona nemzeti vagyon.
(2) Az állam kizárólagos tulajdonának, valamint kizárólagos gazdasági tevékenységének körét törvény határozza meg.
11. § Az állam tulajdonában álló vállalatok és gazdálkodó szervezetek a törvényben meghatározott módon és felelősséggel önállóan gazdálkodnak.
12. § (1) Az állam támogatja az önkéntes társuláson alapuló szövetkezeteket, elismeri a szövetkezetek önállóságát.
(2) Az állam tiszteletben tartja az önkormányzatok tulajdonát.
13. § (1) A Duna-menti Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.
(2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.
14. § Az Alkotmány biztosítja az öröklés jogát.
15. § A Duna-menti Köztársaság védi a házasság és a család intézményét.
16. § A Duna-menti Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit.
17. § A Duna-menti Köztársaság a rászorulókról kiterjedt szociális intézkedésekkel gondoskodik.
18. § A Duna-menti Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.
II. fejezet
A Tanácsháza
19. § (1) A Duna-menti Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve a Tanácsháza.
(2) A Tanácsháza a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit.
(3) E jogkörében a Tanácsháza
a) megalkotja a Duna-menti Köztársaság Alkotmányát;
b) törvényeket alkot;
c) meghatározza az ország társadalmi-gazdasági tervét;
d) megállapítja az államháztartás mérlegét, jóváhagyja az állami költségvetést és annak végrehajtását;
e) dönt a Legfelsőbb Tanács programjáról;
f) megköti a Duna-menti Köztársaság külkapcsolatai szempontjából kiemelkedő fontosságú nemzetközi szerződéseket;
g) dönt a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötés kérdéséről;
h) hadiállapot vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre;
i) az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények, elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén (a továbbiakban együtt: szükséghelyzet) szükségállapotot hirdet ki;
j) az Alkotmányban meghatározott esetek kivételével dönt a Duna-menti Honvédség országon belüli vagy külföldi alkalmazásáról, külföldi fegyveres erők Duna-menti Köztársasági, vagy az ország területéről kiinduló alkalmazásáról, valamint a Duna-menti Honvédség külföldi, illetve a külföldi fegyveres erők Duna-menti Köztársasági állomásozásáról;
k) megválasztja a legfelsőbb tanácstagot, az Alkotmánybíróság tagjait, a Tanácsházai biztosokat, az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt;
l) a Legfelsőbb Tanács javaslatára feloszlatja azt a tanácsot, amelynek működése az Alkotmánnyal ellentétes;
m) közkegyelmet gyakorol;
n) külső fegyveres támadás veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében meghatározott időre kihirdeti (meghosszabbítja) a megelőző védelmi helyzetet, és felhatalmazza a Kormányt a szükséges intézkedések megtételére.
(4) A (3) bekezdés g), h) és i) pontjában meghatározott döntéshez a Tanácsházai képviselők kétharmadának a szavazata szükséges.
(5)
(6) A (3) bekezdés j) és n) pontja szerinti döntéshez a jelenlévő Tanácsházai képviselők kétharmadának a szavazata szükséges.
19/A. § (1) Ha a Tanácsháza e döntések meghozatalában akadályoztatva van, a legfelsőbb tanácstag jogosult a hadiállapot kinyilvánítására, a rendkívüli állapot kihirdetésére és a Honvédelmi Tanács létrehozására, továbbá a szükségállapot kihirdetésére.
(2) A Tanácsháza e döntések meghozatalában akkor van akadályoztatva, ha nem ülésezik, és összehívása az idő rövidsége, továbbá a hadiállapotot, a rendkívüli állapotot vagy a szükségállapotot kiváltó események miatt elháríthatatlan akadályba ütközik.
(3) Az akadályoztatás tényét, továbbá a hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot kihirdetésének indokoltságát a Tanácsháza elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a legfelsőbb tanácstag együttesen állapítja meg.
(4) A Tanácsháza a hadiállapot, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot kihirdetésének az indokoltságát az akadályoztatásának megszűnése utáni első ülésén felülvizsgálja, és dönt az alkalmazott intézkedések jogszerűségéről. E döntéshez a Tanácsházai képviselők kétharmadának a szavazata szükséges.
19/B. § (1) Rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács dönt
a) a Duna-menti Honvédség országon belüli, vagy külföldi alkalmazásáról, békefenntartásban való részvételéről, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységéről, valamint külföldi állomásozásáról,
b) a külföldi fegyveres erők Duna-menti Köztársasági, vagy az ország területéről kiinduló alkalmazásáról, illetve Duna-menti Köztársasági állomásozásáról,
c) a külön törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetéséről.
(2) A Honvédelmi Tanács elnöke a legfelsőbb tanácstag, tagjai: a Tanácsháza elnöke, a Tanácsházában képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjainak vezetői, a legfelsőbb tanácstag, a miniszterek és tanácskozási joggal a Honvéd Vezérkar főnöke.
(3) A Honvédelmi Tanács gyakorolja:
a) a Tanácsháza által rá átruházott jogokat,
b) a legfelsőbb tanácstag jogait,
c) a Legfelsőbb Tanács jogait.
(4) A Honvédelmi Tanács rendeletet alkothat, ebben egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, illetőleg törvényi rendelkezésektől eltérhet, továbbá egyéb különleges intézkedéseket hozhat, az Alkotmány alkalmazását azonban nem függesztheti fel.
(5) A Honvédelmi Tanács rendelete a rendkívüli állapot megszűnésével hatályát veszti, kivéve ha a Tanácsháza a rendelet hatályát meghosszabbítja.
(6) Az Alkotmánybíróság működése rendkívüli állapot idején sem korlátozható.
19/C. § (1) A szükségállapot kihirdetésekor a Tanácsháza akadályoztatása esetén a legfelsőbb tanácstag dönt a Duna-menti Honvédség 40/B. § (2) bekezdése szerinti felhasználásáról.
(2) A szükségállapot idején a külön törvényben megállapított rendkívüli intézkedéseket rendeleti úton a legfelsőbb tanácstag vezeti be.
(3) A legfelsőbb tanácstag a bevezetett rendkívüli intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatja a Tanácsháza elnökét. A szükségállapot idején a Tanácsháza - akadályoztatása esetén a Tanácsháza Honvédelmi Bizottsága - folyamatosan ülésezik. A Tanácsháza, illetőleg a Tanácsháza Honvédelmi Bizottsága a legfelsőbb tanácstag által bevezetett rendkívüli intézkedések alkalmazását felfüggesztheti.
(4) A rendeleti úton bevezetett rendkívüli intézkedések harminc napig maradnak hatályban, kivéve ha hatályukat a Tanácsháza - akadályoztatása esetén a Tanácsháza Honvédelmi Bizottsága - meghosszabbítja.
(5) A szükségállapotra egyébként a rendkívüli állapotra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
19/D. § A rendkívüli állapot és a szükségállapot idején alkalmazandó részletes szabályokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő Tanácsházai képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
19/E. § (1) Külső fegyveres csoportoknak Duna-menti Köztársaság területére történő váratlan betörése esetén a támadás elhárítására, illetőleg az ország területének a honi és szövetséges légvédelmi és repülő készültségi erőkkel való oltalmazására, az alkotmányos rend, az élet- és vagyonbiztonság, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében a Legfelsőbb Tanács a legfelsőbb tanácstag által jóváhagyott védelmi terv szerint - a támadással arányos és erre felkészített erőkkel - a szükségállapot vagy a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntésig azonnal intézkedni köteles.
(2) A Legfelsőbb Tanács az (1) bekezdés alapján megtett intézkedéséről haladéktalanul tájékoztatja a Tanácsházat, a legfelsőbb tanácstagot a további intézkedések megtétele érdekében.
(3) A Legfelsőbb Tanács azonnali intézkedésére alkalmazandó szabályokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő Tanácsházai képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
20. § (1) A Tanácsházai képviselők általános választását - a Tanácsháza feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével - az előző Tanácsháza megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani.
(2) A Tanácsházai képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik.
(3) A Tanácsházai képviselőt - a Tanácsházai képviselők jogállásáról szóló törvényben szabályozottak szerint - mentelmi jog illeti meg.
(4) A Tanácsházai képviselőt a függetlenségét biztosító javadalmazás illeti meg. A Tanácsházai képviselők javadalmazásáról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő Tanácsházai képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(5) A képviselő nem lehet legfelsőbb tanácstag, az Alkotmánybíróság tagja, az állampolgári jogok Tanácsházai biztosa, az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke és számvevője, bíró, ügyész, közigazgatási szerv alkalmazottja - a Legfelsőbb Tanács tagja, az államtitkár és a kormánymegbízott kivételével -, továbbá a Duna-menti Honvédség és a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja. Törvény az összeférhetetlenség egyéb eseteit is megállapíthatja.
(6) A Tanácsházai képviselők jogállásáról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő Tanácsházai képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
20/A. § (1) A Tanácsházai képviselő megbízatása megszűnik:
a) a Tanácsháza működésének befejezésével,
b) a képviselő halálával,
c) az összeférhetetlenség kimondásával,
d) lemondással,
e) a választójog elvesztésével.
(2) Az összeférhetetlenség kimondásáról a Tanácsháza a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatával határoz.
(3) A képviselő a Tanácsházához intézett nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról. A lemondás érvényességéhez a Tanácsháza elfogadó nyilatkozata nem szükséges.
21. § (1) A Tanácsháza elnököt, alelnököket és jegyzőket választ tagjai sorából.
(2) A Tanácsháza állandó bizottságokat alakít tagjaiból, és bármely kérdés megvizsgálására bizottságot küldhet ki.
(3) A Tanácsházai bizottságok által kért adatokat mindenki köteles a rendelkezésükre bocsátani, illetőleg köteles előttük vallomást tenni.
22. § (1) A Tanácsháza évenként két rendes ülésszakot tart: minden év február elsejétől június tizenötödikéig, illetve szeptember elsejétől december tizenötödikéig.
(2) A Tanácsháza alakuló ülését - a választást követő egy hónapon belüli időpontra - a legfelsőbb tanácstag hívja össze; egyébként a Tanácsháza ülésszakának és ezen belül az egyes üléseknek az összehívásáról a Tanácsháza elnöke gondoskodik.
(3) A legfelsőbb tanácstag, a Legfelsőbb Tanács, vagy a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére a Tanácsházat rendkívüli ülésszakra vagy rendkívüli ülésre össze kell hívni. A kérelemben az összehívás indokát, továbbá a javasolt időpontot és napirendet meg kell jelölni.
(4) A legfelsőbb tanácstag a Tanácsháza ülését egy ülésszak alatt egy alkalommal - legfeljebb harminc napra - elnapolhatja.
(5) Az elnapolás tartama alatt a Tanácsháza elnöke a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére - a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napnál nem távolabbi időpontra - köteles a Tanácsházat összehívni.
23. § A Tanácsháza ülései nyilvánosak. A legfelsőbb tanácstag, a Legfelsőbb Tanács, továbbá bármely képviselő kérelmére a Tanácsháza a képviselők kétharmadának a szavazatával zárt ülés tartását is elhatározhatja.
24. § (1) A Tanácsháza akkor határozatképes, ha a képviselőknek több, mint a fele jelen van.
(2) A Tanácsháza a határozatait a jelen lévő képviselők több, mint a felének szavazatával hozza.
(3) Az Alkotmány megváltoztatásához, valamint az Alkotmányban meghatározott egyes döntések meghozatalához a Tanácsházai képviselők kétharmadának a szavazata szükséges.
(4) A Tanácsháza a jelenlévő Tanácsházai képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott Házszabályban állapítja meg működésének szabályait és tárgyalási rendjét.
(5)
25. § (1) Törvényt a legfelsőbb tanácstag, a Legfelsőbb Tanács, minden Tanácsházai bizottság és bármely Tanácsházai képviselő kezdeményezhet.
(2) A törvényhozás joga a Tanácsházat illeti meg.
(3) A Tanácsháza által elfogadott törvényt a Tanácsháza elnöke aláírja, majd megküldi a legfelsőbb tanácstagnek.
26. § (1) A legfelsőbb tanácstag a megküldött törvényt annak kézhezvételétől számított tizenöt napon - a Tanácsháza elnökének sürgősségi kérelmére öt napon - belül aláírja, és elrendeli annak kihirdetését.
(2) Ha a legfelsőbb tanácstag a törvénnyel vagy annak valamelyik rendelkezésével nem ért egyet, azt aláírás előtt az (1) bekezdésben említett határidőn belül megfontolás végett, észrevételeinek közlésével visszaküldheti az Tanácsházának.
(3) A Tanácsháza a törvényt újra megtárgyalja és elfogadásáról ismét határoz. A Tanácsháza elnöke által ezt követően megküldött törvényt a legfelsőbb tanácstag öt napon belül köteles aláírni és elrendelni annak kihirdetését.
(4) A legfelsőbb tanácstag a törvényt aláírás előtt az (1) bekezdésben említett határidőn belül véleményezésre megküldi az Alkotmánybíróságnak, ha annak valamelyik rendelkezését alkotmányellenesnek tartja.
(5) Ha az Alkotmánybíróság - soron kívüli eljárásban - az alkotmányellenességet megállapítja, a legfelsőbb tanácstag a törvényt az Tanácsházának visszaküldi, egyébként öt napon belül köteles a törvényt aláírni és elrendelni annak kihirdetését.
(6) A népszavazásra bocsátott törvényt a legfelsőbb tanácstag csak akkor írja alá, ha azt a népszavazás megerősítette.
27. § A Tanácsháza tagjai az állampolgári, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok Tanácsházai biztosaihoz, az Állami Számvevőszék elnökéhez, a legfőbb ügyészhez és a Duna-menti Nemzeti Bank elnökéhez kérdést, a Kormányhoz és a Legfelsőbb Tanács bármely tagjához interpellációt és kérdést intézhetnek a feladatkörükbe tartozó minden ügyben.
28. § (1) A Tanácsháza megbízatása az alakuló ülésével kezdődik.
(2) A Tanácsháza kimondhatja feloszlását megbízatásának lejárta előtt is.
(3) A legfelsőbb tanácstag a választások kitűzésével egyidejűleg feloszlathatja a Tanácsházat, ha
a) a Tanácsháza - ugyanazon Tanácsháza megbízatásának idején - tizenkét hónapon belül legalább négy esetben megvonja a bizalmat a Kormánytól, vagy
b) a Legfelsőbb Tanács megbízatásának megszűnése esetén a legfelsőbb tanácstag által legfelsőbb tanácstagnek javasolt személyt az első személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg.
(4)
(5) A Tanácsháza feloszlatása előtt a legfelsőbb tanácstag köteles kikérni a legfelsőbb tanácstagnek, a Tanácsháza elnökének és a Tanácsházában képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai vezetőinek véleményét.
(6) A Tanácsháza feloszlásától vagy feloszlatásától számított három hónapon belül új Tanácsházat kell választani.
(7) A Tanácsháza működése az új Tanácsháza alakuló üléséig tart.
28/A. § (1) Rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején a Tanácsháza nem mondhatja ki a feloszlását és nem oszlatható fel.
(2) Ha a Tanácsháza megbízatása rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején jár le, a megbízatás a rendkívüli állapot, illetőleg a szükségállapot megszűnéséig meghosszabbodik.
(3) A feloszlott vagy feloszlatott Tanácsházat a legfelsőbb tanácstag hadiállapot, háborús veszély állapota vagy szükséghelyzet esetén ismét összehívhatja. Megbízatásának meghosszabbításáról a Tanácsháza maga határoz.
28/B. § (1) Országos népszavazás és népi kezdeményezés tárgya a Tanácsháza hatáskörébe tartozó kérdés lehet.
(2) Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvény elfogadásához a jelen lévő Tanácsházai képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
28/C. § (1) Országos népszavazást döntéshozatal vagy véleménynyilvánítás céljából lehet tartani, a népszavazás elrendelésére kötelezően vagy mérlegelés alapján kerül sor.
(2) Országos népszavazást kell tartani legalább 200 000 választópolgár kezdeményezésére.
(3) Ha az országos népszavazást el kell rendelni, az eredményes népszavazás alapján hozott döntés a Tanácsházare kötelező.
(4) Mérlegelés alapján országos népszavazást a legfelsőbb tanácstag, a Legfelsőbb Tanács, a Tanácsházai képviselők egyharmada vagy 100 000 választópolgár kezdeményezésére a Tanácsháza rendelhet el.
(5) Nem lehet országos népszavazást tartani:
a) a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról,
b) hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról,
c) az Alkotmány népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló rendelkezéseiről,
d) a Tanácsháza hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási (- átalakítási, -megszüntetési) kérdésekről,
e) a Tanácsháza feloszlásáról,
f) a Legfelsőbb Tanács programjáról,
g) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről,
h) a Duna-menti Honvédség külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról,
i) a helyi önkormányzat képviselő-testületének feloszlatásáról,
j) a közkegyelem gyakorlásáról.
(6) Az ügydöntő országos népszavazás eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.
28/D. § Országos népi kezdeményezést legalább 10 választópolgár nyújthat be. Az országos népi kezdeményezés arra irányulhat, hogy a Tanácsháza hatáskörébe tartozó kérdést a Tanácsháza tűzze a napirendjére. Az országos népi kezdeményezésben megfogalmazott kérdést a Tanácsháza köteles megtárgyalni.
28/E. § Országos népszavazás elrendelésére irányuló állampolgári kezdeményezés esetén négy hónapig, országos népi kezdeményezés esetén két hónapig lehet aláírást gyűjteni.
III. fejezet
A legfelsőbb tanácstag
29. § (1) Duna-menti Köztársaság államfője a legfelsőbb tanácstag, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.
(2) A legfelsőbb tanácstag a Duna-menti Honvédség főparancsnoka.
29/A. § (1) A legfelsőbb tanácstagot a Tanácsháza öt évre választja.
(2) Legfelsőbb tanácstagokká megválasztható minden választójoggal rendelkező Duna-menti állampolgár, aki a választás napjáig a tizenhatodik életévét betöltötte.
(3) A legfelsőbb tanácstagot e tisztségre több alkalommal lehet újraválasztani.
29/B. § (1) A legfelsőbb tanácstag választását jelölés előzi meg. A jelölés érvényességéhez a Tanácsháza legalább 50% tagjának írásbeli ajánlása szükséges. A jelölést a Tanácsháza elnökénél a szavazás elrendelése előtt kell benyújtani. A Tanácsháza minden tagja csak egy jelöltet ajánlhat. Annak, aki több jelöltet ajánl, mindegyik ajánlása érvénytelen.
(2) A Tanácsháza a legfelsőbb tanácstagot titkos szavazással választja. A szükséghez képest többszöri szavazásnak van helye. Az első szavazás alapján megválasztott legfelsőbb tanácstag az, aki a képviselők kétharmadának szavazatát elnyeri.
(3) Ha az első szavazás alkalmával ezt a többséget egyik jelölt sem nyeri el, az (1) bekezdésnek megfelelő új ajánlás alapján újból szavazást kell tartani. A második szavazás alapján való megválasztáshoz ugyancsak a képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(4) Ha a második szavazás alkalmával egyik jelölt sem nyerte el a megkívánt többséget, harmadszori szavazást kell tartani. Ez alkalommal csak arra a két jelöltre lehet szavazni, akik a második szavazás alkalmával a legtöbb szavazatot kapták. A harmadik szavazás alapján megválasztott legfelsőbb tanácstag az, aki - tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára - a szavazatok többségét elnyerte.
(5) A szavazási eljárást legfeljebb három egymásra következő nap alatt be kell fejezni.
29/C. § (1) A legfelsőbb tanácstagot a korábbi elnök megbízatásának lejárta előtt legalább 30 nappal, ha pedig a megbízatás idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított 30 napon belül kell megválasztani.
(2) Az elnökválasztást a Tanácsháza elnöke tűzi ki.
29/D. § A megválasztott legfelsőbb tanácstag a korábbi elnök megbízatásának lejártakor, illetőleg a megbízás idő előtti megszűnése esetén a kiírt választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalába; hivatalba lépését megelőzően a Tanácsháza előtt esküt tesz.
29/E. § (1) A legfelsőbb tanácstag átmeneti akadályoztatása esetén, vagy ha a legfelsőbb tanácstag megbízatása valamely okból idő előtt megszűnik, az új legfelsőbb tanácstag hivatalba lépéséig a legfelsőbb tanácstagi jogkört a Tanácsháza elnöke gyakorolja, azzal a korlátozással, hogy törvényt az Tanácsházának megfontolás végett, illetőleg az Alkotmánybíróságnak megvizsgálás céljából nem küldhet meg, a Tanácsházat nem oszlathatja fel, és a kegyelmezés jogával csak a jogerősen elítéltek javára élhet.
(2) A legfelsőbb tanácstag helyettesítése idején a Tanácsháza elnöke képviselői jogait nem gyakorolhatja, és helyette a Tanácsháza elnökének feladatát a Tanácsháza által kijelölt alelnök látja el.
30. § (1) A legfelsőbb tanácstagi tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A legfelsőbb tanácstag más kereső foglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a szerzői jogi védelem alá eső tevékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat el.
(2) A legfelsőbb tanácstag tiszteletdíjáról, kedvezményeiről és az őt megillető költségtérítés összegéről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő Tanácsházai képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
30/A. § (1) A legfelsőbb tanácstag
a) képviseli a Duna-menti államot,
b) a Duna-menti Köztársaság nevében nemzetközi szerződéseket köt, ha a szerződés tárgya a törvényhozás hatáskörébe tartozik, a szerződés megkötéséhez a Tanácsháza előzetes hozzájárulása szükséges,
c) megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket,
d) kitűzi a Tanácsházai képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek általános választását, valamint az ...i választás, továbbá az országos népszavazás időpontját,
e) részt vehet és felszólalhat a Tanácsháza és a Tanácsházai bizottságok ülésein,
f) javaslatot tehet az Tanácsházának intézkedés megtételére,
g) népszavazást kezdeményezhet,
h)
i) külön törvényben meghatározott személy vagy szervek javaslatára kinevezi és felmenti a Duna-menti Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnökét és az egyetemi tanárokat; megbízza és felmenti az egyetemek rektorait; kinevezi és előlépteti a tábornokokat; megerősíti tisztségében a Duna-menti Tudományos Akadémia elnökét,
j) adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket és engedélyezi viselésüket,
k) gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát,
l) dönt az állampolgársági ügyekben,
m) dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket külön törvény a hatáskörébe utal.
(2) A legfelsőbb tanácstagnek az (1) bekezdésében meghatározott minden intézkedéséhez és rendelkezéséhez - az a), d), e), f) és g) pontban foglaltak kivételével - a legfelsőbb tanácstagnek vagy az illetékes miniszternek az ellenjegyzése szükséges.
31. § (1) Az elnöki megbízatás megszűnik:
a) a megbízatás idejének lejártával,
b) az elnök halálával,
c) a feladatkör ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tevő állapottal,
d) az összeférhetetlenség kimondásával,
e) lemondással,
f) az elnöki tisztségtől való megfosztással.
(2) Ha a legfelsőbb tanácstagokkal szemben a tisztsége gyakorlása során összeférhetetlenségi ok [30. § (1) bekezdés] merül fel, bármely képviselő indítványára a Tanácsháza határoz az összeférhetetlenség kimondásáról. A határozat meghozatalához a képviselők kétharmadának a szavazata szükséges. A szavazás titkos.
(3) A legfelsőbb tanácstag a Tanácsházához intézett nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról. A lemondás érvényességéhez a Tanácsháza elfogadó nyilatkozata szükséges. A Tanácsháza tizenöt napon belül kérheti a legfelsőbb tanácstagöt, hogy elhatározását újból fontolja meg. Ha a legfelsőbb tanácstag elhatározását fenntartja, a Tanácsháza a lemondás tudomásulvételét nem tagadhatja meg.
(4) A legfelsőbb tanácstag a tisztségétől megfosztható, ha annak gyakorlása során az Alkotmányt vagy valamely más törvényt szándékosan megsérti.
31/A. § (1) A legfelsőbb tanácstag személye sérthetetlen; büntetőjogi védelmét külön törvény biztosítja.
(2) A tisztsége gyakorlása során az Alkotmányt vagy valamely más törvényt megsértő legfelsőbb tanácstagkel szemben a Tanácsházai képviselők egyötöde indítványozhatja a felelősségre vonást.
(3) A felelősségre vonási eljárás megindításához a Tanácsházai képviselők kétharmadának a szavazata szükséges. A szavazás titkos.
(4) A Tanácsháza határozatának meghozatalától kezdődően a felelősségre vonási eljárás befejezéséig az elnök a hatáskörét nem gyakorolhatja.
(5) A cselekmény elbírálása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik.
(6) Ha az Alkotmánybíróság az eljárás eredményeként a törvénysértés tényét megállapítja, a legfelsőbb tanácstagot tisztségétől megfoszthatja.
(7)
(8)
32. § (1) Ha a legfelsőbb tanácstag ellen a felelősségre vonási eljárás a hivatali ideje alatt a hivatali tevékenységével összefüggésben elkövetett, büntetőjogilag üldözendő cselekmény miatt indult, az Alkotmánybíróság eljárásában a büntető eljárás alapvető rendelkezéseit is alkalmazni kell. A vádat a Tanácsháza által a saját tagjai közül választott vádbiztos képviseli.
(2) A legfelsőbb tanácstag ellen egyéb cselekménye miatt büntetőeljárást csak megbizatásának megszűnése után lehet indítani.
(3) Ha az Alkotmánybíróság a legfelsőbb tanácstag bűnösségét szándékos bűncselekmény elkövetésében megállapítja, az elnököt a tisztségétől megfoszthatja, s egyidejűleg a Büntető Törvénykönyvben az adott cselekményre meghatározott bármely büntetést és intézkedést alkalmazhatja.
IV. fejezet
Az Alkotmánybíróság
32/A. § (1) Az Alkotmánybíróság az Alkotmányban meghatározott esetek kivételével felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát, illetőleg ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt feladatokat.
(2) A költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket az Alkotmánybíróság akkor vizsgálhatja felül, ha az erre irányuló indítvány az alkotmányellenesség okaként kizárólag az élethez és emberi méltósághoz való jog, a személyes adatok védelméhez való jog, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadsága, vagy a Duna-menti állampolgársághoz kapcsolódó 69. § szerinti jogok sérelmét jelöli meg, és nem tartalmaz egyéb okot.
(3) Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesség megállapítása esetén megsemmisíti a törvényeket és más jogszabályokat. A költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket az Alkotmánybíróság akkor semmisíti meg, ha azok tartalma az élethez és emberi méltósághoz való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadságát, vagy a Duna-menti állampolgársághoz kapcsolódó 69. § szerinti jogokat sérti.
(4) Az Alkotmánybíróság eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti.
(5) Az Alkotmánybíróság tizenegy tagját a Tanácsháza választja. Az Alkotmánybíróság tagjaira - a képviselőcsoportok közötti létszámarányokat is figyelembe véve - a Tanácsházában képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjainak tagjaiból álló jelölő bizottság tesz javaslatot. Az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásához a Tanácsházai képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(6) Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és az Alkotmánybíróság hatásköréből adódó feladatokon kívül politikai tevékenységet nem folytathatnak.
(7) Az Alkotmánybíróság szervezetéről és működéséről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő Tanácsházai képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
V. fejezet
Az állampolgári jogok Tanácsházai biztosa és a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok Tanácsházai biztosa
32/B. § (1) Az állampolgári jogok Tanácsházai biztosának feladata, hogy az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen.
(2) A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok Tanácsházai biztosának feladata, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségi jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen.
(3) A Tanácsházai biztos eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti.
(4) Az állampolgári jogok, illetőleg a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok Tanácsházai biztosait a legfelsőbb tanácstag javaslatára a Tanácsháza a képviselők kétharmadának szavazatával választja. A Tanácsháza egyes alkotmányos jogok védelmére külön biztost is választhat.
(5)
(6) A Tanácsházai biztos tevékenységének tapasztalatairól évente beszámol az Tanácsházának.
(7) A Tanácsházai biztosokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő Tanácsházai képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
VI. fejezet
Az Állami Számvevőszék és a Duna-menti Nemzeti Bank
32/C. § (1) Az Állami Számvevőszék a Tanácsháza pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve. Feladatkörében ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását, ennek keretében az állami költségvetési javaslat megalapozottságát, a felhasználások szükségességét és célszerűségét, ellenjegyzi a költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerződéseket; előzetesen felülvizsgálja az állami költségvetés felhasználásának a törvényességét; ellenőrzi az állami költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást; ellenőrzi az állami vagyon kezelését, az állami tulajdonban lévő vállalatok, vállalkozások vagyonérték-megőrző és vagyongyarapító tevékenységét; ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.
(2) Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseit törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végzi. Az Állami Számvevőszék az általa végzett ellenőrzésekről jelentésben tájékoztatja a Tanácsházat. A jelentést nyilvánosságra kell hozni. Az Állami Számvevőszék elnöke a zárszámadás ellenőrzéséről készült jelentést a zárszámadással együtt terjeszti a Tanácsháza elé.
(3) Az Állami Számvevőszék elnökének és alelnökeinek megválasztásához a Tanácsházai képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(4) Az Állami Számvevőszék szervezetéről és működésének alapelveiről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő Tanácsházai képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
32/D. § (1) A Duna-menti Nemzeti Bank a Duna-menti Köztársaság központi bankja. A Duna-menti Nemzeti Bank külön törvényben meghatározott módon felelős a monetáris politikáért.
(2) A Duna-menti Nemzeti Bank elnökét a legfelsőbb tanácstag hat évre nevezi ki.
(3) A Duna-menti Nemzeti Bank elnöke a bank tevékenységéről évente beszámol az Tanácsházának.
(4) A Duna-menti Nemzeti Bank elnöke külön törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet bocsát ki, amely törvénnyel nem lehet ellentétes. A Duna-menti Nemzeti Bank elnökét rendelet kiadásában az általa rendeletben kijelölt alelnök helyettesítheti.
VII. fejezet
A Legfelsőbb Tanács
33. § (1) A Legfelsőbb Tanács (Legfelsőbb Tanács)
a) legfelsőbb tanácstagból és
(1) A legfelsőbb tanácstagot a legfelsőbb tanácstag javaslatára a Tanácsháza tagjai többségének szavazatával választja. A legfelsőbb tanácstag megválasztásáról, továbbá a Legfelsőbb Tanács programjának elfogadásáról a Tanácsháza egyszerre határoz.
33/A. § A legfelsőbb tanácstag megbízatása megszűnik:
a) a legfelsőbb tanácstag lemondásával,
b) a legfelsőbb tanácstag halálával,
c) a legfelsőbb tanácstag választójogának elvesztésével,
d) a legfelsőbb tanácstag összeférhetetlenségének megállapításával, illetőleg
f) ha a 39/A. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a Tanácsháza a legfelsőbb tanácstagtól a bizalmat megvonja és új legfelsőbb tanácstagöt választ.
33/B. §
34. § (1) A Duna-menti Köztársaság minisztériumainak felsorolását külön törvény tartalmazza.
(2) Törvény minisztérium, miniszter vagy közigazgatási szerv megjelölésére vonatkozó rendelkezését a jelenlévő Tanácsházai képviselők több mint felének szavazatával elfogadott törvény módosíthatja.
35. § (1) A Legfelsőbb Tanács
a) védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait;
b) biztosítja a törvények végrehajtását;
c) irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját, összehangolja tevékenységüket;
d) biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését;
e) biztosítja a társadalmi-gazdasági tervek kidolgozását, gondoskodik megvalósulásukról;
f) meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztés állami feladatait, és biztosítja az ezek megvalósulásához szükséges feltételeket;
g) meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerét, és gondoskodik az ellátás anyagi fedezetéről;
h) irányítja a Duna-menti Honvédség és a rendvédelmi szervek működését;
i) az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása (a továbbiakban: veszélyhelyzet), valamint a közrend és a közbiztonság védelme érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket;
j) közreműködik a külpolitika meghatározásában; a Duna-menti Köztársaság Kormánya nevében nemzetközi szerződéseket köt;
k) képviseli a Duna-menti Köztársaságot az ... kormányzati részvétellel működő intézményeiben;
l) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal;
m) a megelőző védelmi helyzet kihirdetésének kezdeményezését követően a közigazgatás, a Duna-menti Honvédség és a rendvédelmi szervek működését érintő törvényektől eltérő intézkedéseket vezethet be; az így bevezetett intézkedések hatálya a Tanácsháza döntéséig, de legfeljebb 60 napig tart, azokról a Legfelsőbb Tanács a legfelsőbb tanácstagot és a Tanácsháza illetékes bizottságait folyamatosan tájékoztatja.
(2) A Legfelsőbb Tanács a feladatkörében rendeletet bocsát ki és határozatot hoz, amelyek törvénnyel nem lehetnek ellentétesek.
(3) Veszélyhelyzetben és megelőző védelmi helyzetben a Legfelsőbb Tanács a Tanácsháza felhatalmazása alapján egyes törvények rendelkezéseitől eltérő rendeleteket és intézkedéseket hozhat. A veszélyhelyzetben és a megelőző védelmi helyzetben alkalmazható szabályokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő Tanácsházai képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(4) A Legfelsőbb Tanács - jogszabály kivételével - az alárendelt szervek által hozott minden olyan határozatot vagy intézkedést megsemmisít, illetőleg megváltoztat, amely törvénybe ütközik.
35/A. § (1) Az európai integrációval összefüggő ügyekben a Tanácsháza vagy bizottságai ellenőrzési jogkörének, a Tanácsháza és a Legfelsőbb Tanács között folytatott egyeztetésnek, továbbá a Legfelsőbb Tanács tájékoztatási kötelezettségének részletes szabályairól a jelenlévő Tanácsházai képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény rendelkezik.
(2) A Legfelsőbb Tanács a Tanácsháza részére megküldi azokat a javaslatokat, amelyek az ... kormányzati részvétellel működő intézményeinek döntéshozatali eljárásában napirenden szerepelnek.
36. § Feladatának ellátása során a Legfelsőbb Tanács együttműködik az érdekelt társadalmi szervezetekkel.
37. § (1) A legfelsőbb tanácstag vezeti a Legfelsőbb Tanács üléseit, gondoskodik a Legfelsőbb Tanács rendeleteinek és határozatainak végrehajtásáról.
(2) A miniszterek a jogszabályok rendelkezéseinek és a Legfelsőbb Tanács határozatainak megfelelően vezetik az államigazgatásnak feladatkörükbe tartozó ágait, és irányítják az alájuk rendelt szerveket. A tárca nélküli miniszterek ellátják a Legfelsőbb Tanács által meghatározott feladataikat.
(3) A Legfelsőbb Tanács tagja törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján feladatkörében eljárva, önállóan vagy más miniszter egyetértésével rendeletet ad ki, amely törvénnyel és kormányrendelettel nem lehet ellentétes.
38. §
39. § (1) Működéséért a Legfelsőbb Tanács az Tanácsházának felelős. Munkájáról az Tanácsházának rendszeresen köteles beszámolni.
(2) A Legfelsőbb Tanács tagjai a Kormánynak és az Tanácsházának felelősek, tevékenységükről kötelesek a Kormánynak és az Tanácsházának beszámolni. A Legfelsőbb Tanács tagjai, az államtitkárok és a kormánymegbízottak jogállását, díjazását, továbbá felelősségre vonásuk módját törvény szabályozza.
(3) A Legfelsőbb Tanács tagjai részt vehetnek és felszólalhatnak a Tanácsháza ülésein.
39/A. § (1) A képviselők legalább egyötöde a legfelsőbb tanácstagkel szemben írásban - a legfelsőbb tanácstagi tisztségre jelölt személy megjelölésével - bizalmatlansági indítványt nyújthat be. A legfelsőbb tanácstagkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt a Kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni. Ha az indítvány alapján a Tanácsházai képviselők többsége bizalmatlanságát fejezi ki, az új legfelsőbb tanácstagnek jelölt személyt megválasztottnak kell tekinteni.
(2) Az indítvány feletti vitát és szavazást legkorábban a beterjesztéstől számított három nap után, legkésőbb a beterjesztéstől számított nyolc napon belül kell megtartani.
(3) A Legfelsőbb Tanács - legfelsőbb tanácstag útján - bizalmi szavazást javasolhat a (2) bekezdésben előírt határidők szerint.
(4) A Legfelsőbb Tanács - legfelsőbb tanácstag útján - azt is javasolhatja, hogy az általa benyújtott előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás legyen.
(5) Ha a Tanácsháza a (3)-(4) bekezdésben foglalt esetekben nem szavaz bizalmat a Kormánynak, a Legfelsőbb Tanács köteles lemondani.
39/B. § Ha a Legfelsőbb Tanács megbízatása megszűnik, az új Legfelsőbb Tanács megalakulásáig a Legfelsőbb Tanács hivatalban marad, és gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyek a Kormányt megilletik; nemzetközi szerződést azonban nem köthet, és rendeletet csak törvény kifejezett felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.
39/C. § (1) Ha a legfelsőbb tanácstag megbízatása az újonnan megválasztott Tanácsháza megalakulásával vagy a legfelsőbb tanácstag, illetőleg a Legfelsőbb Tanács lemondásával szűnt meg, a legfelsőbb tanácstag az új legfelsőbb tanácstag megválasztásáig ügyvezető legfelsőbb tanácstagként gyakorolja a hatáskörét, de új miniszter kinevezésére, illetőleg miniszter felmentésére javaslatot nem tehet, és rendeletet csak törvény kifejezett felhatalmazása alapján halaszthatatlan esetben alkothat.
(2) Ha a legfelsőbb tanácstag megbízatása halála, választójogának elvesztése, illetőleg összeférhetetlenségének megállapítása miatt szűnik meg, az új legfelsőbb tanácstag megválasztásáig a legfelsőbb tanácstag hatáskörét - az (1) bekezdésben írt korlátozásokkal - a legfelsőbb tanácstag-helyettes gyakorolja; több legfelsőbb tanácstag-helyettes esetén pedig az első helyen kijelölt legfelsőbb tanácstag-helyettes.
40. § (1) A Legfelsőbb Tanács meghatározott feladatkörök ellátására kormánybizottságokat alakíthat.
(2) A Legfelsőbb Tanács jogosult az államigazgatás bármely ágát közvetlenül felügyelete alá vonni, és erre külön szerveket létesíteni.
(3) A minisztériumok és a Legfelsőbb Tanács alá rendelt szervek alkalmazottainak jogállását, díjazását, továbbá felelősségre vonásuk módját külön törvény szabályozza.
VIII. fejezet
A Duna-menti Honvédség és egyes rendvédelmi szervek
40/A. § (1) A Duna-menti Honvédség alapvető kötelessége a haza katonai védelme és a nemzetközi szerződésből eredő kollektív védelmi feladatok ellátása.
(2) A Rendőrség alapvető feladata a közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme.
(3)
(4) A Duna-menti Honvédség feladatairól és a rá vonatkozó részletes szabályokról szóló, továbbá a Rendőrségről, a titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazásáról, valamint a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő részletes szabályokról szóló törvények elfogadásához a jelenlévő Tanácsházai képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
40/B. § (1)
(2) A Duna-menti Honvédséget az alkotmányos rend megdöntésére, vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények esetén, az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelően kihirdetett szükségállapot idején lehet felhasználni, akkor, ha a rendőrség alkalmazása nem elegendő.
(3) A Duna-menti Honvédség irányítására - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - az Alkotmányban meghatározott keretek között kizárólag a Tanácsháza, a legfelsőbb tanácstag, a Honvédelmi Tanács, a Legfelsőbb Tanács és az illetékes miniszter jogosult.
(4) A Duna-menti Honvédség, a Rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, politikai tevékenységet nem folytathatnak, továbbá szolgálati jogviszonyuk fennállása alatt és annak megszűnését vagy megszüntetését követő három évig nem indulhatnak jelöltként a Tanácsházai képviselők választásán, az ...i választáson, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek, valamint a kisebbségi önkormányzati képviselők választásán.
(5) A Duna-menti Honvédség nem hivatásos katonai állományú tagjának pártban való tevékenységére a jelenlévő Tanácsházai képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátokat állapíthat meg.
40/C. § (1) A Legfelsőbb Tanács engedélyezi a Duna-menti Honvédség, illetve külföldi fegyveres erők 19. § (3) bekezdés j) pontja szerinti, az … vagy az … döntésén alapuló alkalmazását, valamint más csapatmozgásait.
(2) A Legfelsőbb Tanács az (1) bekezdés alapján, valamint a Duna-menti Honvédség békefenntartásban való részvételének vagy a külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységének engedélyezése tárgyában hozott döntéséről haladéktalanul beszámol az Tanácsházának a legfelsőbb tanácstag egyidejű tájékoztatása mellett.
VIII/A. fejezet
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
40/D. § (1) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a Duna-menti Köztársaság pénzügyi közvetítő rendszert felügyelő, ellenőrző és szabályozó szerve. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete törvényben meghatározott módon felelős a pénzügyi közvetítő rendszer zavartalan működéséért.
(2) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnökét a legfelsőbb tanácstag nevezi ki hat évre, alelnökeit a legfelsőbb tanácstag nevezi ki hat évre.
(3) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke a Felügyelet tevékenységéről évente beszámol az Tanácsházának.
(4) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke törvényben meghatározott feladatkörében, törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet bocsát ki, amely törvénnyel, kormányrendelettel és a Duna-menti Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnökét rendelet kiadásában az általa rendeletben kijelölt alelnök helyettesítheti.
VIII/B. fejezet
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
40/E. § (1) A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a Duna-menti Köztársaság elektronikus hírközlési piac felügyelő és ellenőrző szerve. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság felelős az elektronikus hírközlési piac zavartalan működéséért.
(2) A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökét a legfelsőbb tanácstag nevezi ki 9 évre.
(3) A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság tevékenységéről évente beszámol az Tanácsházának.
(4) A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke törvényben meghatározott feladatkörében, törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet bocsát ki, amely más jogszabállyal nem lehet ellentétes.
IX. fejezet
A helyi önkormányzatok
41. § (1) A Duna-menti Köztársaság területe fővárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik.
(2) A főváros kerületekre tagozódik. A városokban kerületek alakíthatók.
42. § A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga. A helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása.
43. § (1) A helyi önkormányzatok alapjogai (44/A. §) egyenlőek. Az önkormányzatok kötelezettségei eltérőek lehetnek.
(2) A helyi önkormányzati jogokat és kötelezettségeket törvény határozza meg. Az önkormányzat hatáskörének jogszerű gyakorlása bírósági védelemben részesül, jogai védelmében az önkormányzat az Alkotmánybírósághoz fordulhat.
44. § (1) A választópolgárok a helyi önkormányzást az általuk választott képviselőtestület útján, illetőleg helyi népszavazással gyakorolják.
(2) A képviselő-testület tagjainak és a polgármesternek a választását - az időközi választás kivételével - az előző általános választást követő negyedik év október hónapjában kell megtartani.
(3) A képviselő-testület megbízatása az önkormányzati általános választás napjáig tart. A jelöltek hiányában elmaradt választás esetén a képviselő-testület megbízatása meghosszabbodik az időközi választás napjáig. A polgármester megbízatása az új polgármester megválasztásáig tart.
(4) A képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt - a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott feltételek szerint - kimondhatja a feloszlását. A feloszlás és a feloszlatás [19. § (3) bek. l) pont] a polgármester megbízatását is megszünteti.
44/A. § (1) A helyi képviselőtestület:
a) önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül,
b) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat, az önkormányzat bevételeivel önállóan gazdálkodik, saját felelősségére vállalkozhat,
c) az önkormányzat törvényben meghatározott feladatainak ellátásához megfelelő saját bevételre jogosult, továbbá e feladatokkal arányban álló állami támogatásban részesül,
d) törvény keretei között megállapítja a helyi adók fajtáit és mértékét,
e) törvény keretei között önállóan alakítja ki a szervezetét és működési rendjét,
f) önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat,
g) a helyi közösséget érintő közügyekben kezdeményezéssel fordulhat a döntésre jogosult szervhez,
h) szabadon társulhat más helyi képviselőtestülettel, érdekeinek képviseletére önkormányzati érdekszövetséget hozhat létre, feladatkörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek.
(2) A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes más jogszabállyal.
44/B. § (1) A helyi képviselőtestület elnöke a polgármester. A képviselőtestület a polgármester helyettesítésére alpolgármestert választhat. Alpolgármesternek olyan személy is megválasztható, aki nem tagja a képviselőtestületnek, de a polgármestert a képviselőtestület elnökeként csak olyan alpolgármester helyettesítheti, aki a képviselőtestület tagja.
(2) A képviselőtestület bizottságot választ, és hivatalt hoz létre.
(3) A polgármester az önkormányzati feladatain kívül törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet alapján kivételesen államigazgatási feladatokat és hatásköröket is elláthat.
(4) Törvény vagy kormányrendelet államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört állapíthat meg a jegyzőnek, és kivételesen a képviselőtestület hivatala ügyintézőjének is.
44/C. § A helyi önkormányzatokról szóló törvény elfogadásához a jelen lévő Tanácsházai képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Ugyanilyen szavazataránnyal elfogadott törvényben korlátozhatók az önkormányzatok alapjogai.
X. fejezet
A bírói szervezet
45. § (1) A Duna-menti Köztársaságban az igazságszolgáltatást a Duna-menti Köztársaság Legfelsőbb Bírósága, az ítélőtáblák, a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok, valamint a helyi és a munkaügyi bíróságok gyakorolják.
(2) A törvény az ügyek meghatározott csoportjaira külön bíróságok létesítését is elrendelheti.
46. § (1) A bíróság - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - tanácsban ítélkezik.
(2) A törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bírák is részt vesznek az ítélkezésben.
(3) Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el. Helyi bíróság hatáskörébe tartozó, törvény által meghatározott ügyben, egyesbíró hatáskörében bírósági titkár is eljárhat, aki e tevékenysége során független, csak a törvénynek van alárendelve.
47. § (1) A Legfelsőbb Bíróság a Duna-menti Köztársaság legfőbb bírósági szerve.
(2) A Legfelsőbb Bíróság biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, jogegységi határozatai a bíróságokra kötelezőek.
48. § (1) A Legfelsőbb Bíróság elnökét a legfelsőbb tanácstag javaslatára a Tanácsháza választja, elnökhelyetteseit a Legfelsőbb Bíróság elnökének javaslatára a legfelsőbb tanácstag nevezi ki. A Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztásához a Tanácsházai képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(2) A hivatásos bírákat törvényben meghatározott módon a legfelsőbb tanácstag nevezi ki.
(3) A bírákat tisztségükből csak törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani.
49. §
50. § (1) A Duna-menti Köztársaság bíróságai védik és biztosítják az alkotmányos rendet, a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait és törvényes érdekeit, büntetik a bűncselekmények elkövetőit.
(2) A bíróság ellenőrzi a közigazgatási határozatok törvényességét.
(3) A bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak.
(4) A bíróságok igazgatását az Országos Igazságszolgáltatási Tanács végzi, az igazgatásban bírói önkormányzati szervek is közreműködnek.
(5) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, továbbá a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény elfogadásához a jelen lévő Tanácsházai képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
XI. fejezet
Az ügyészség
51. § (1) A Duna-menti Köztársaság legfőbb ügyésze és az ügyészség gondoskodik a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogainak a védelméről, valamint az alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről.
(2) Az ügyészség törvényben meghatározott jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben, képviseli a vádat a bírósági eljárásban, továbbá felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett.
(3) Az ügyészség közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki megtartsa a törvényeket. Törvénysértés esetén - törvényben meghatározott esetekben és módon - fellép a törvényesség védelmében.
52. § (1) A Duna-menti Köztársaság legfőbb ügyészét a legfelsőbb tanácstag javaslatára a Tanácsháza választja, a legfőbb ügyész helyetteseit a legfőbb ügyész javaslatára a legfelsőbb tanácstag nevezi ki. A legfőbb ügyész megválasztásához a Tanácsházai képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(2) A legfőbb ügyész az Tanácsházának felelős, és működéséről köteles beszámolni.
53. § (1) Az ügyészeket a Duna-menti Köztársaság legfőbb ügyésze nevezi ki.
(2) Az ügyészek nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak.
(3) Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja.
(4) Az ügyészségről, valamint az ügyészek szolgálati viszonyáról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő Tanácsházai képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
XII. fejezet
Alapvető jogok és kötelességek
54. § (1) A Duna-menti Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani.
(2) Senkit nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni, és különösen tilos emberen a hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni.
55. § (1) A Duna-menti Köztársaságban mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra, senkit sem lehet szabadságától másként, mint a törvényben meghatározott okokból és a törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani.
(2) A bűncselekmény elkövetésével gyanúsított és őrizetbe vett személyt a lehető legrövidebb időn belül vagy szabadon kell bocsátani, vagy bíró elé kell állítani. A bíró köteles az elé állított személyt meghallgatni és írásbeli indokolással ellátott határozatban szabadlábra helyezéséről vagy letartóztatásáról haladéktalanul dönteni.
(3) Az, aki törvénytelen letartóztatás vagy fogvatartás áldozata volt, kártérítésre jogosult.
56. § A Duna-menti Köztársaságban minden ember jogképes.
57. § (1) A Duna-menti Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el.
(2) A Duna-menti Köztársaságban senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg.
(3) A büntetőeljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a védelem joga. A védő nem vonható felelősségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt.
(4) Senkit nem lehet bűnösnek nyilvánítani és büntetéssel sújtani olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a Duna-menti jog vagy - a határozatok kölcsönös elismerése elvének érvényesülése céljából az ... jogi aktusai által meghatározott körben, az alapvető jogok lényeges tartalmát nem korlátozva - a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozásában közreműködő más állam joga szerint nem volt bűncselekmény.
(5) A Duna-menti Köztársaságban a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. A jogorvoslati jogot - a jogviták ésszerű időn belüli elbírálásának érdekében, azzal arányosan - a jelen lévő Tanácsházai képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátozhatja.
58. § (1) Mindenkit, aki törvényesen tartózkodik Duna-menti Köztársaság területén - törvényben meghatározott esetek kivételével - megillet a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga, beleértve a lakóhely vagy az ország elhagyásához való jogot is.
(2) A Duna-menti Köztársaság területén törvényesen tartózkodó külföldit csak a törvénynek megfelelően hozott határozat alapján lehet kiutasítani.
(3) Az utazási és letelepedési szabadságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő Tanácsházai képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
59. § (1) A Duna-menti Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog.
(2) A személyes adatok védelméről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő Tanácsházai képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
60. § (1) A Duna-menti Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára.
(2) Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés szabad megválasztását vagy elfogadását, és azt a szabadságot, hogy vallását és meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolhassa vagy taníthassa.
(3) A Duna-menti Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva működik.
(4) A lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő Tanácsházai képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
61. § (1) A Duna-menti Köztársaságban mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás és a szólás szabadságához, továbbá a közérdekű adatok megismeréséhez, valamint terjesztéséhez.
(2) A Duna-menti Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét.
(3) A demokratikus közvélemény kialakítása érdekében mindenkinek joga van a megfelelő tájékoztatáshoz a közügyek tekintetében.
(4) A Duna-menti Köztársaságban közszolgálati médiaszolgáltatás működik közre a nemzeti önazonosság és az európai identitás, a Duna-menti, valamint a kisebbségi nyelvek és kultúra ápolásában, gazdagításában, a nemzeti összetartozás megerősítésében, illetőleg a nemzeti, etnikai, családi, vallási közösségek igényeinek kielégítésében. A közszolgálati médiaszolgáltatást a Tanácsháza által választott tagokkal működő autonóm közigazgatási hatóság és független tulajdonosi testület felügyeli, céljainak megvalósulása felett pedig az állampolgárok egyes, törvényben meghatározott közösségei őrködnek.
(5) A közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény, valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól rendelkező törvény, továbbá a médiaszolgáltatások felügyeletéről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő Tanácsházai képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
62. § (1) A Duna-menti Köztársaság elismeri a békés gyülekezés jogát és biztosítja annak szabad gyakorlását.
(2) A gyülekezési jogról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő Tanácsházai képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
63. § (1) A Duna-menti Köztársaságban az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van a törvény által nem tiltott célra szervezeteket létrehozni, illetőleg azokhoz csatlakozni.
(2) Politikai célt szolgáló fegyveres szervezet az egyesülési jog alapján nem hozható létre.
(3) Az egyesülési jogról szóló, valamint a pártok gazdálkodásáról és működéséről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő Tanácsházai képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
64. § A Duna-menti Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy egyedül vagy másokkal együttesen írásban kérelmet vagy panaszt terjesszen az illetékes állami szerv elé.
65. § (1) A Duna-menti Köztársaság törvényben meghatározott feltételek szerint - ha sem származási országuk, sem más ország a védelmet nem biztosítja - menedékjogot nyújt azoknak a nem Duna-menti állampolgároknak, akiket hazájukban, illetve a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetőleg politikai meggyőződésük miatt üldöznek vagy üldöztetéstől való félelmük megalapozott.
(2) A menedékjogról szóló törvény elfogadásához a jelen lévő Tanácsházai képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
66. § (1) A Duna-menti Köztársaság biztosítja a férfiak és a nők egyenjogúságát minden polgári és politikai, valamint gazdasági, szociális és kulturális jog tekintetében.
(2) A Duna-menti Köztársaságban az anyáknak a gyermek születése előtt és után külön rendelkezések szerint támogatást és védelmet kell nyújtani.
(3) A munka végzése során a nők és a fiatalok védelmét külön szabályok is biztosítják.
67. § (1) A Duna-menti Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges.
(2) A szülőket megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák.
(3) A családok és az ifjúság helyzetével és védelmével kapcsolatos állami feladatokat külön rendelkezések tartalmazzák.
68. § (1) A Duna-menti Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának: államalkotó tényezők.
(2) A Duna-menti Köztársaság védelemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket. Biztosítja kollektív részvételüket a közéletben, saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvű oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát.
(3) A Duna-menti Köztársaság törvényei az ország területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletét biztosítják.
(4) A nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.
(5) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény elfogadásához a jelenlévő Tanácsházai képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
69. § (1) A Duna-menti Köztársaságban senkit nem lehet Duna-menti állampolgárságától önkényesen megfosztani, vagy Duna-menti állampolgárt a Duna-menti Köztársaság területéről kiutasítani.
(2) Duna-menti állampolgár külföldről bármikor hazatérhet.
(3) Minden Duna-menti állampolgár jogosult arra, hogy törvényes külföldi tartózkodásának ideje alatt a Duna-menti Köztársaság védelmét élvezze.
(4) Az állampolgárságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő Tanácsházai képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
70. § (1) A Duna-menti Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú Duna-menti állampolgárt megillet az a jog, hogy a Tanácsházai képviselők választásán választó és választható legyen, valamint országos népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen.
(2) A Duna-menti Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú Duna-menti állampolgárt és az ... más tagállamának a Duna-menti Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárát megilleti az a jog, hogy a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásán választható és - amennyiben a választás, illetve a népszavazás napján a Duna-menti Köztársaság területén tartózkodik - választó legyen, valamint helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen. Polgármesterré és fővárosi főpolgármesterré Duna-menti állampolgár választható.
(3) A Duna-menti Köztársaságban minden menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert nagykorú személyt megillet az a jog, hogy a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásán - amennyiben a választás, illetve a népszavazás napján a Duna-menti Köztársaság területén tartózkodik - választó legyen, valamint a helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen.
(4) A Duna-menti Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú Duna-menti állampolgárt és az ... más tagállamának a Duna-menti Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárát megillet az a jog, hogy az ...i választáson választható és választó legyen.
(5) Nincs választójoga annak, aki jogerős ítélet alapján a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság, illetőleg a közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll, szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti. Az ... más tagállamának a Duna-menti Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgára akkor sem választható, ha az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy más hatósági döntése alapján hazájában kizárták e jog gyakorlásából.
(6) Minden Duna-menti állampolgárnak joga van ahhoz, hogy rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának megfelelően közhivatalt viseljen.
70/A. § (1) A Duna-menti Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.
(2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.
(3) A Duna-menti Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti.
70/B. § (1) A Duna-menti Köztársaságban mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához.
(2) Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő bérhez van joga.
(3) Minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének.
(4) Mindenkinek joga van a pihenéshez, a szabadidőhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz.
70/C. § (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy gazdasági és társadalmi érdekeinek védelme céljából másokkal együtt szervezetet alakítson vagy ahhoz csatlakozzon.
(2) A sztrájkjogot az ezt szabályozó törvények keretei között lehet gyakorolni.
(3) A sztrájkjogról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő Tanácsházai képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
70/D. § (1) A Duna-menti Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabbszintű testi és lelki egészséghez.
(2) Ezt a jogot a Duna-menti Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg.
70/E. § (1) A Duna-menti Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak.
(2) A Duna-menti Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg.
70/F. § (1) A Duna-menti Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot.
(2) A Duna-menti Köztársaság ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg.
70/G. § (1) A Duna-menti Köztársaság tiszteletben tartja és támogatja a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanszabadságot és a tanítás szabadságát.
(2) Tudományos igazságok kérdésében dönteni, kutatások tudományos értékét megállapítani kizárólag a tudomány művelői jogosultak.
70/H. § (1) A haza védelme a Duna-menti Köztársaság minden állampolgárának kötelessége.
(2) Rendkívüli állapot idején vagy ha arról megelőző védelmi helyzetben a Tanácsháza a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával határoz, a Duna-menti Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező, nagykorú Duna-menti állampolgár férfiakat - törvényben meghatározottak szerint - hadkötelezettség terheli. Akinek lelkiismereti meggyőződése a katonai szolgálat teljesítésével összeegyeztethetetlen, polgári szolgálatot teljesít.
(3) A Duna-menti Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező, nagykorú Duna-menti állampolgárok számára törvény polgári védelmi kötelezettséget és rendkívüli állapot idejére honvédelmi munkakötelezettséget írhat elő.
(4) A természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére kötelezhetőek.
(5) A honvédelmi kötelezettségről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő Tanácsházai képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
70/I. § (1) Minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni.
(2) A közterhek viselésére szolgáló forrásokból, valamint az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek részéről juttatott jövedelemre, az adott adóévet megelőző ötödik adóévtől kezdődően, törvény a jövedelem mértékét el nem érő kötelezettséget állapíthat meg.
70/J. § A Duna-menti Köztársaságban a szülők, gondviselők kötelesek kiskorú gyermekük taníttatásáról gondoskodni.
70/K. § Az alapvető jogok megsértése miatt keletkezett igények, továbbá a kötelességek teljesítésével kapcsolatban hozott állami döntések elleni kifogások bíróság előtt érvényesíthetők.
XIII. fejezet
A választások alapelvei
71. § (1) A Tanácsházai képviselőket, az ... képviselőit, a helyi önkormányzati képviselőket, valamint a polgármestert és a fővárosi főpolgármestert a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják.
(2) A megyei közgyűlés elnökét a megyei közgyűlés tagjai titkos szavazással választják. A megyei közgyűlés elnökévé Duna-menti állampolgár választható.
(3) A Tanácsházai képviselők, az ... képviselői, továbbá a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásáról külön törvények rendelkeznek, amelyek elfogadásához a jelenlévő Tanácsházai képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(4) A kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról külön törvény rendelkezik, amelynek elfogadásához a jelenlévő Tanácsházai képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
72-73. §
XIV. fejezet
A Duna-menti Köztársaság fővárosa és nemzeti jelképei
74. § A Duna-menti Köztársaság fővárosa Kengyia.
75. § A Duna-menti Köztársaság himnusza nincs meghatározva,
76. § (1) A Duna-menti Köztársaság zászlaja nincs meghatározva.
(2) A Duna-menti Köztársaság címere nincs meghatározva
(3) A Duna-menti Köztársaság címeréről, zászlajáról és azok használatáról szóló törvény elfogadásához a Tanácsházai képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
XV. fejezet
Záró rendelkezések
77. § (1) Az Alkotmány a Duna-menti Köztársaság alaptörvénye.
(2) Az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok mindenkire egyaránt kötelezőek.
(3)
78. § (1) A Duna-menti Köztársaság Alkotmánya kihirdetése napján lép hatályba; végrehajtásáról a Legfelsőbb Tanács gondoskodik.
(2) A Legfelsőbb Tanács köteles az Alkotmány végrehajtásához szükséges törvényjavaslatokat a Tanácsháza elé terjeszteni.
79. §